2024. augusztus 30., péntek

30. Pénzügyi feladatok II. – hitelek és kockázatok

Forrás: https://www.tankonyvkatalogus.hu/storage/pdf/OH-MAT12TA__teljes.pdf

ELMÉLET

Hitelfelvétel

Ha hitelt veszünk fel egy banktól, akkor szerződés szabályozza, hogy milyen ütemben, milyen kamatozással kell visszafizetnünk a felvett hitelt (tőkét) és annak kamatait.
Minden időtartam végén először az esedékes kamat hozzáadódik a tartozáshoz, majd utána a törlesztőrészlet befizetésével a törlesztőrészlettel csökken a bank felé a tartozásunk.
A hiteltörlesztés egyik gyakori módja, hogy egyenlő időközönként és egyenlő részletekben fizetünk.
A hitel törlesztése során a bank nem számol fel kamatot a már kifizetett rész után.
Az egyenlő törlesztőrészletek meghatározása az egyre csökkenő tartozás figyelembevételével, egy mértani sorozat segítségével történik.
(Tehát nem úgy számolják a törlesztőrészletet, hogy egyenlő részekre osztják azt az összeget, ami az egyösszegű törlesztés esetén lenne esedékes.)

Megjegyzés:

A törvény külön szabályozza a kamatra és külön a tőkére vonatkozó eljárásrendet.
A hiteltörlesztés során ezért külön kezelik a tőkét, és külön a kamatot.
Minden törlesztéskor kifizetjük az adott időszakban keletkezett kamatot, és a tőkébŐl is törlesztünk.
(Ez utóbbi nélkül a tartozásunk sosem fogyna el.)

KIDOLGOZOTT FELADAT

Tamás egy banknál 2000000 Ft hitelt vesz fel 3 évre, évi 10%-os kamatra.
a) Mekkora összeget kellene visszafizetnie, ha a tartozást egy összegben fizetné vissza, kamatos kamattal, 3 év múlva?
b) Mekkora a törlesztőrészlet, ha évente, 3 egyenlő részletben fizeti meg a tartozást?

FELADAT

1. Egy cég 2000000 Ft hitelt vesz fel 1 évre, a kamatláb 8%.
Mekkora összeget kell visszafizetnie a cégnek, ha egy év leteltével, egy összegben fizeti meg a tartozását?

//2 160 000 Ft.


2. Egy cég 2000000 Ft hitelt vesz fel 2 évre, a kamatláb 8%.
Mivel a cég ezt az összeget olyan fejlesztésre fordítja, ami csak a második évben kezd megtérülni, ezért úgy állapodnak meg a bankkal, hogy az első év végén csak az éves kamatot fizetik vissza, és majd a második év végén a többi tartozást.
Mekkora összeget fizet a cég az első, illetve a második év végén?


//160 000 Ft, 2 172 800 Ft.


3. Egy cég 2000000 Ft hitelt vesz fel 3 évre, a kamatláb 8%.
Mivel a cég ezt az összeget olyan fejlesztésre fordítja, ami fokozatosan fog megtérülni, ezért úgy állapodnak meg a bankkal, hogy az első és a második év végén 500000 Ft-ot fizet vissza, a harmadik év végén a fennmaradó tartozást.
Mennyit kell visszafizetniük a harmadik év végén?

//1 396 224 Ft.


4. Antal 200 000 Ft hitelt vett fel, a kamatláb 10%.
A hitelt 4 év alatt, 4 egyenlő részletben törleszti, az állandó törlesztőrészlet 63 095 Ft.
Kövesd végig a táblázat segítségével, hogy az egyes törlesztések után mennyi fordítódott a kamat törlesztésére, és mennyi a fennmaradó toketartozás!
tőketartozás kamat törlesztőrészlet ebből a tőketörlesztésre marad fennmaradó tőketartozás
1. év végén 200 000 20 000 63 095 43 095 156 905
2. év végén 156 905
63 095

3. év végén

63 095

4. év végén

63 095

//A 2. év végén: 15 691, 47 404, 109 501,
3. év végén: 109 501, 10 950, 52 145, 57 356,
4. év végén: 57 356, 5736, 57 358, -2.


5. Kálmán 1000000 Ft hitelt vesz fel a banktól egy évre, a kamatláb évi 12%.
Minden negyedév végén, 4 egyenlő részletben törleszti a felvett hitelt.
Mekkora az állandó törlesztőrészlet?

//269 027 Ft.

HÁZI FELADAT

1. Judit 350 000 Ft hitelt vett fel a banktól, melyet 2 év alatt fizet vissza.
A szerzodése szerint az első év végén csak az esedékes kamatot fizeti vissza, ami 38 500 Ft.
a) Mennyi az éves kamatláb?

b) Mekkora összeget fizet a második év végén?


2. Szilárd 500 000 Ft hitelt vesz fel a banktól, melyet 3 év alatt, 3 egyenlő részletben törleszt.
a) Mekkora a törlesztőrészlet, ha a kamatláb 13%?

b) Foglald táblázatba, hogy az egyes évek végén hogyan alakul a toketartozás, a kamat, a toketörlesztés és a fennmaradó toketartozás!


NÉV:
Azonosító:
Eredmény: /

ELMÉLET

Kockázatok

A befektetési döntéseknél a kamatok (hozamok) mellett feltétlenül figyelembe kell venni a kockázatokat is.
A kockázatokat az okozza, hogy nem ismerjük előre a később lezajló történéseket és gazdasági folyamatokat, amelyek a pénz (vagy egy befektetés) értékét majd meghatározzák.
Kockázatos lehet például külföldi pénznemben hitelt felvenni, ha forintban kapjuk a fizetésünket, mivel a külföldi pénznem árfolyama késobb jelentosen megváltozhat.
Kockázatos lehet például olyan termékbe befektetni, amelynek változékony az értéke (pl. deviza, részvény, startup).
A kockázat matematikai mérésére a szórás számítása ad egy lehetőséget.
(Erre a statisztika témakörben találsz példát.)